AZ ERDŐ KAPUJA
Zöld kalandok Budapest belvárosától mindössze 20 percre. Több, mint 50 állatfaj, állatsimogató, kalandpark és játszóterek, változatos programok minden nap.
A Budakeszi Vadaspark történetének ismertetésekor vissza kell utaznunk az 1970-es évek elejére. A nagyvilág 1972-ben, a Buenos Aires-i Erdészeti Világkongresszus határozatából értesülhetett az erdők újabb felhasználási funkciójáról: a közjóléti célú erdőgazdálkodásról, melyet magyar javaslatra fogadtak el, majd népszerűsítettek és fejlesztettek.
A Vadaspark mai, a köztudatban akkoriban Vörös-hegyként ismert területén az 1960-as évek végére befejezték az idős tölgyesek felújítását, így egyéb lombos fafajokkal elegyes tölgyes erdők alakultak ki. A népszerű kirándulóhely közelében folytatott dolomit-, kőpor- és murvabányászat 1974-ben megszűnt, a szükséges befejező műszaki munkák pedig megalapozták a bánya területének más célú használatát.1976-ra a megszületett az a fejlesztési és kiviteli üzemterv, mely egy gyalogosan bejárható, a hazai nagyvad- és apróvadfajokat a természetes környezetükben bemutató park, vadaspark létrehozását célozta meg. A fejlesztés során mintegy 6,2 km gyalogutat, 7 db eső ellen védő kunyhót, 6 pihenőhelyet, valamint 13 tűzrakó helyet építettek ki.
A 20 hektáron elterülő Budakeszi Vadaspark 1979 április 29-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Alapítója a Pilisi Parkerdő Zrt. jogelődje, célja, hogy természetes élőhelyükön mutassa be az Európában őshonos, illetve a Kárpát-medencébe betelepült állatvilágot. A Vadasparkot körülvevő vadaskertben a látogatók szabadon is megtekinthetik a gímszarvasokból, dámvadakból, őzből, muflonból és vaddisznóból álló nagyvadfajokat.